1

Melléklet

A gimnázium tanárai 1945-ig:

Aba Irma Zsófia magyar–francia 1944–1947  
Balassa József magyar–német–görög 1909–1916  
Balázs István dr. természetrajz–földrajz–vegytan 1930–1932  
Barcsay Kálmán testnevelés 1940–1945  
Bán Aladár magyar–latin 1908–1918 A Magyar Néprajzi Társaság főtitkára
lásd még itt .
Bátori Ármin természetrajz–-földrajz 1911–1918  
Bátky Zsigmond testnevelés 1940–1945  
Betkowsky Jenő magyar–latin–francia 1939–1940  
Bodor Aladár dr. magyar–latin 1918–1939  
Bodor József dr. magyar–latin 1932–1933  
Csehély Aladár magyar–német–gyorsírás 1929–1945  
Czeglédi Miklós rajz–geometria–szépírás 1940–1942  
Danielisz Lajos testnevelés 1922–1930  
Dávid Lajos dr. matematika–természetrajz–szépírás 1916–  
Dávid László magyar–latin 1941–1942  
Dobóczky József dr. latin–görög 1937–1938  
Elekes István földrajz–természetrajz–mennyiségtan 1908–1922  
Éry Emil latin–történelem 1928–1939  
Farkas Soma magyar–német 1908–1922  
Farkasfalvi Kornél természetrajz–földrajz 1932–1939  
Fellegi Alajos rajz–geometria 1911–1920  
Fényi András dr. magyar–latin 1942–1949  
Fodor Gyula dr. latin–görög 1908–1918 1917-1918 igazgató
Gács István latin–német 1933–1946  
Gajdátsy Lajos magyar–olasz 1943–1944  
Gazdag Lajos magyar–latin 1922–1923  
Gondi Ferenc latin–német 1941–1942  
Gyergyai Dezső magyar–latin–görög 1909–1928 1922-ben igazgató
Győri János természetrajz–mennyiségtan 1919–1944  
Haitsch Samu német–földrajz–természetrajz 1908–1918  
Hajba Károly történelem–földrajz–gyorsírás 1925–1928  
Happ József latin–német 1918–1921  
Haszler Károly latin–német 1924–1936 1924-1936 igazgató
Háklár Imre magyar–latin 1935–1941  
Hegedűs István történelem–földrajz 1908–1918  
Hock János testnevelés  
Hodinka László dr. latin–francia 1937–1941  
Hommer József latin–görög 1919–1921  
Horváth Péter dr. természetrajz–vegytan 1943–1949  
Janson Vilmos magyar–latin 1919–1939  
Járaí József német–olasz 1941–1942  
Kende Ferenc magyar–latin 1921–1922  
Keresztes Magda magyar–történelem 1944–1946  
Kis Kálmán matematika–fizika 1942–1945  
Kiss László magyar–latin 1928–1946  
Klima Lajos magyar–latin 1917–  
Koczab Frigyes dr. latin–történelem 1918–1935  
Kocsis Lajos testnevelés 1916–1917  
Koczkás Gyula dr. természettan–mennyiségtan 1942–1946  
Koppány István magyar–latin 1942–1943  
Korber Ernő Károly dr. matematika–fizika–jog 1931–1936  
Korpás Ferenc magyar–latin 1919–1924 1919-1924 igazgató
Kovács Miklós magyar–német 1918–1924  
Kőnig József latin–német 1923–1939  
Kuhár Miklós testnevelés 1938–1939  
Kuncz Aladár dr. magyar–latin 1923–1941 író, újságíró, az Erdélyi Helikon szerkesztője
Kunfalvi Rezső matematika–fizika 1936–1946  
Lukinich Imre dr. történelem 1914–1916 történész, az MTA tagja
Luksz József mennyiségtan–természettan 1944–1945  
Nagy Artúr dr. magyar–német–olasz 1940–1941  
Nagy Béla mennyiségtan–természettan 1929–1931  
Nagy István magyar–latin 1919–1939  
Nyisztor János testnevelés    
Olofson Gusztáv mértan–rajz 1908–1917  
Örvös Károly rajz–geometria    
Parcsetich Vince magyar–történelem–filozófia 1910–1922  
Perlaky Gábor természetrajz–földrajz 1920–1930  
Pethó Sándor dr. történelem–földrajz 1909–1918 újságíró, a Magyar Nemzet alapítója
Petrován Oszkár magyar–német 1921–1922  
Pétergál Henrik dr. magyar–német 1916–1918  
Póka Gyula mennyiségtan–-fizika 1912–1943  
Podharszky Kálmán természetrajz–földrajz 1928–1932  
Pongrácz Alajos dr. magyar–német–olasz 1939–1942  
Posch Jenő magyar–latin 1916–1917  
Priváry Géza latin–történelem 1918–1920  
Schlachta Ferenc testnevelés 1932–1933  
Schmidt. A. István természetrajz–földrajz 1939–1945  
Simonyi Béla latin–történelem –1925  
Simsay Lajos dr. latin–görög 1920–1922  
Sípos Lajos dr. magyar–francia 1932–1939  
Soós Sándor dr. matematika–fizika –1925  
Szabó Dénes magyar–latin 1939–1941  
Szíjgyártó László magyar–latin 1942–1944  
Szilasi Vilmos dr. latin–görög–matematika 1910–1918  
Takács János dr. latin–görög-olasz 1940–1946  
Takó János történelem–földrajz 1944–1945  
Tálasi István dr. magyar–német 1939–1942  
Temesi (Hermann) Győző történelem–földrajz 1918–1922  
Tokody László dr. természetrajz–földrajz 1940–1943  
Tomcsányi Béla testnevelés 1916–1922  
Udvarhelyi (Uhlitz) Ágoston történelem–földrajz 1929–1947 igazgatóhelyettes, cserkészparancsnok
Ifjú Újházy László   1918–1922  
Várady Zoltán dr. magyar–latin 1941–1947 1941–1947 igazgató
Varannai István magyar–latin 1924–1933  
Vargha Ferenc dr. magyar–latin 1932–1949  
Végh János magyar–francia 1938–1949  
Vitéz Mátyás rajz–geometria 1925–1946  
Vizsolyi Gyula latin–görög 1939–1944  
Zachár Emil dr. magyar–latin–történelem 1929–1932  
Závodszky Levente dr. latin–történelem 1916–1918  
Zeller Tibor dr. természetrajz–földrajz 1931–1940  
Zsigmond Géza testnevelés 1930–1946  
Zayzon Miklós      

Tanárok 1945-tól:

Aba Irma Zsófia magyar–történelem 1945–1946  
Apáthy Istvánné dr. matematika 1985–1997  
Bakó András szakoktató 1983–  
Bagi György testnevelés 1982–1985  
Ballai Mihály dr. magyar–latin 1952–1966  
Balázs Jenő testnevelés 1963–1968  
Balogh Endre dr. történelem    
Barabás Tibor szakoktató 1968–1969  
Bárány Sándor matematika–fizika    
Baskiné Lipka Gabriella magyar–(orosz) 1999–2003  
Básty Lajos szakrajz–műszaki ismeretek 1964–1967  
Bánóczy Györgyné magyar–történelem–német 1957–1958  
Bedó Péter Balázs mérnök 2002–2003  
Bekuny László műszaki tanár 1970–1973  
Berg Piroska angol 2002–2010  
Bernáth Kálmán dr. hitoktató paptanár    
Bihari Györgyné orosz–történelem 1971–1975  
Birta Istvánné orosz–történelem 1980–1983  
Bohus Magda latin–magyar 1962–1970  
Bojtár Endréné történelem–orosz 1963–1974  
Bolla Éva matematika–fizika 1970–1985 1986–2006 igazgatóhelyettes 
Borbély Jenő szakoktató 1972–1979  
Bucsy Károly műszaki tanár 1967–1991  
Bujtás Attila műszaki tanár 2005–  
Bulyáki Lajos matematika–fizika 2003–2010  
Busa Istvánné      
Buschi Emilné matematika    
Bükkfejes György műszaki tanár 1987–  
Czynolter Károly magyar 1983–1985  
Cserháti István szakoktató –1998  
Csiki Anita német 1993–1998  
Csiki Szász Dezsőné magyar–földrajz 1957–1958  
Csisztay Gizella könyvtáros 1983–1993  
Csizmarik István szakoktató 1980–2010  
Csókásné Gémesi Ildikó magyar–történelem 1981–  
Csurgó László szakoktató 1976–1999  
Dalos Péter szakoktató 1962–1979  
Deák Imre testnevelés 19691979  
Debreczeni Andrea
(2003-tól Lovas Andrea)
angol 2002–  
Derecskey Tibor műszaki tanár 2005–  
Dér (Dörner) András műszaki tanár 1997–1996  
Diener Györgyné matematika–fizika 1974–2009  
Dobó Piroska magyar–történelem 1980–1986 1980–1982 igazgatóhelyettes 
Dobos Elemér szakoktató 1981–1988  
Dohi Éva informatika 2011–

 

Dolgos Miklós fizika–elektrotechnika 2010–2012

 

Dorozsmai Károly informatika 1992– 2007–igazgatóhelyettes 
Drucker Zsolt német 1999–2000  
Eördögh László matematika–fizika 1962–1969  
Farkas Tamás szakoktató 1979–1995  
Fatalin László dr. matematika–fizika–elektrotechnika 2011–

 

Fábik Ernő magyar–történelem 1958–1973  
Fehér Jenő szakoktató 1975–2011  
Fehér József szakoktató 1963–1996  
Fehér Katalin matematika–fizika–számítástechnika 1988–1998  
Fehér László szakoktató 1969–1973  
Fekete Sándorné orosz 1976–1989  
Fekete Szilveszterné magyar–történelem 1980–1998  
Felföldi Mihály rajz 1946–1957  
Fényi András dr. magyar–latin 1942–1949, 1957–1962  
Fosztó Csaba műszaki tanár 2010–

 

Frakovics Irén szakoktató    
Gazdag Miklós 1961  
Gál Zoltán dr. történelem–földrajz 1954–1970  
Gál Zoltán műszaki tanár 2003–  
Gerbovits Lajos szakoktató 1974–1985  
Gehér József matematika–fizika 1961–1970  
Gerséné Varga Ildikó földrajz–biológia 2000–2001  
Gíró Szász László orosz–történelem 1957–1976  
Gódor Péter szakoktató 2004–2007  
Gömöri Pálné dr. latin–német 1952–1970  
Göndöcs Lászlóné dr. magyar–francia 1950–1957  
Gulyás Viktor szakoktató 2011–

 

Gyuricza János matematika–fizika 1982–1986  
Hajósné Pataki Katalin ének 2001–2010  
Halmos Imre testnevelés 1958–1963  
Hanczvikkel Adrienn biológia–földrajz 2009–

 

Hangya Gábor szakoktató 2006–  
Haraszti Sándorné magyar–német 1951–1972  
Hardy Zsigmond német–francia–magyar–matematika 1956–1976  
Helényi Ferenc dr. latin–német 1953–1957 1957–1971 igazgató
Hegedűs Andrea dr. könyvtáros 2009–  
Hegedűs István testnevelés 1948–1949 lásd még itt
Hegedűs János műszaki tanár 1989–2006  
Hegedűs Jánosné fizika–kémia 1990–  
Hegedűs Judit magyar 2003–  
Hegedűsné Gyarmathy Erzsébet matematika–fizika 2000–  
Hetényi Piroska magyar–német 1987–1989  
Hevesi György műszaki tanár  

 

Hevényi Attiláné könyvtáros 1993–2009  
Honti Gáborné matematika 2009–

 

Horányi Péterné dr. biológia, kémia 1958–2001  
Horny Oszkárné ének–orosz 1955–1965  
Horváth Katalin matematika–fizika 1977–1985  
Horváth Lászlóné filozófia 1958–1962  
Horváth Péter dr. biológia–kémia 1942–1962  
Huszti Tibor műszaki tanár 1977– 2001– műhelyfőnök
Idei Antal matematika–fizika 1985–1987  
Innovay Jánosné dr. matematika–fizika 1957–1958  
Jancsó Ferenc matematika–fizika 1957–1972  
Jankovics Anita (2007-tól Prorokné) német 2004–  
Jenei Mihály szakoktató 1990–2010  
Jónácsik Gyula szakoktató 1963–1971  
Joszkin Dorottya német 1992–1993  
Juhász Ferenc latin–történelem–orosz 1954–1959  
Juhász Gábor szakoktató 2000–  
Kaiser László dr. biológia–földrajz 1952–1965  
Kaposvári Attila informatika 1999–2000  
Kasuba György műszaki tanár 2007–

 

Kaszás Judit magyar–történelem 1983–  
Katona Jenőné matematika–fizika 1999–2005  
Katona Zoltánné földrajz–biológia 2001–2005  
Kazy Dezső műszaki tanár 1957–1978 igazgatóhelyettes
Kádár Kenese György műszaki tanár 1971–1972  
Kecskédi Petra számítástechnika 2004–  
Kelemen Ferenc szakoktató 1965–1995 műhelyfőnök
Kepes Jenő matematika    
Keresztély Ernő dr. történelem–latin 1943–1957 az esti tagozat igazgatója
Kétyi László hitoktató paptanár    
Kincses Anita német 1998–1999  
Király Istvánné könyvtáros 1974–1978  
Kiss Imre műszaki tanár 1987–  
Klenner Aladár dr. magyar–német 1958–1971 igazgatóhelyettes
Kock Hugóné testnevelés 1956–1964

 

Komáromi Attiláné német 1991–1999

 

Korognai Károlyné magyar–filozófia 1976–2002

 

Kovács Andrea Ágnes műszaki tanár 2010–2012  
Kovács Dávid szakoktató 2011–  
Kovács Zoltán mérnöktanár 2007-2008 és 2010–  
Kovács Zoltán magyar–(történelem) 2002-2003  
Kovácsházi Zoltán
műszaki tanár 2011–  
Kónig György szakoktató 1975–1976  
Krupp Róbert műszaki tanár 1976–  
Lackner Géza magyar–német 1986–1989  
Laskovics Zsolt műszaki tanár 2010–

 

Lakatos Gabriella      
Laukó Károlyné dr. magyar–orosz 1966–1971  
Lázár László szakoktató 1969–1979  
Lengyel László műszaki tanár 1960–1974

 

Lerner Gábor műszaki tanár 2013–

 

Limbach Jenő testnevelés 1975–2000  
Lippai József szakoktató 2011–

 

Ludvik Csaba angol–történelem 1999–  
Magyar Sándor műszaki tanár 1976–1989 1976–1986 igazgató
Majer Zsuzsa ének 2010–

 

Mannheim Ferencné dr. orosz 1951–1959  
Markó Mónika
(Szászné Markó Mónika)
biológia–földrajz 2005–  
Márton Péter testnevelés 2000–  
Mezei Piroska magyar 1990–1992  
Mészáros Ákos kémia–ének    
Mészáros Jenőné matematika–ábrázoló geometria    
Mihályi István műszaki tanár 1975–2000  
Mikus Imre szakoktató 1979–2001  
Mirth Gizella ének–orosz 1954–1960  
Monda Pál szakoktató 1979–1998  
Munkácsy Lászlóné matematika–fizika    
Nagy Judit angol 2010–

 

Nagy Tibor mérnöktanár 2003–2005  
Nahalkáné Czédulás Margit matematika–fizika 1982–1986  
Neuhohr Vilmos szakoktató 1965–2011  
Nyíri Gábor műszaki tanár 2000–2007  
Ocskó Gyula műszaki tanár 2000–  
Orosházi Lajos kémia–biológia 1957–1962  
Orosz Pál testnevelés 1968  
Oroszlán Imre szakoktató 1975–1977  
Otta Endre földrajz–történelem 1953–1980  
Pacsi József szakoktató    
Papp Ernő magyar–történelem–földrajz 1957–1992  
Papp Gyula   1955–1958  
Papp József német 1990–1998  
Pappné Csurgai Ildikó német 1990–2001  
Parti Gábor magyar–történelem 1994–  
Parti Gáborné angol 2000–  
Pálos György dr. matematika–fizika 1962–1968  
Pálffy Zoltánné történelem–földrajz 1957–1977  
Pátkai Györgyné matematika–fizika 1952–1978 1974–1976 igazgatóhelyettes
Pátrovics Botond számítástechnika, szakoktató 2000–2010  
Pázmány Béla matematika–fizika 1946–1952  
Pikó Ágota matematika–fizika 1993–2004  
Peitsik Árpádné matematika–fizika 1954–1964  
Petróczy Györgyné műszaki rajz 1967–2000  
Pénzes János matematika–fizika 1973–1977
1983–1997
 
Péteri Károlyné magyar–olasz 1960–1973  
Philippovics Győzőné orosz–német 1972–2012  
Pletser József műszaki tanár 1972–2012 1986–2001 igazgatóhelyettes
2001–2011 igazgató
Polgár Mihályné dr. matematika 1986–2006  
Pusztai Ferenc mérnöktanár 1970–1978
2006–
 
Radnai Antal matematika–fizika 1959–1974 1972–1974 igazgató
Rajmon Gyula történelem–orosz 1985–1992  
Rock Edéné matematika–fizika 1959–  
Ritecz Józsefné dr. biológia–földrajz 1975–1978 1978–1979 igazgatóhelyettes
Rostás Ferenc szakoktató 1965–1969  
Sain Márton matematika–fizika 1959–1961  
Sasvári Ferenc műszaki tanár 1976–1990 tagozatvezető
Sárkány János szakoktató 1965–1973  
Schág Mária matematika–fizika 1949–1961  
Schili Zoltánné műszaki tanár 1970–1974  
Schrenher Károlyné matematika    
Sopronyiné Sándor Valéria német 1991–2009  
Stróbel Ernő matematika–fizika 1950–1959  
Sulyok Tamás műszaki tanár 1999–2000  
Szabados János szakoktató 1965–1979  
Szabó Dénes ének 1955–1957  
Szabó Ede szakoktató 1980–1998 műhelyfőnök
Szabó Rudolf magyar–orosz –1980  
Szabó Zoltán testnevelés 1949–1968  
Szakács Ferencné fizika–(matematika) 1999–2001  
Szalai József matematika–fizika 1975–2010 1982–2010 igazgatóhelyettes
Szalai László műszaki tanár 1989– 1998–2001 műhelyfőnök
2002–2011 igazgatóhelyettes
Szászné Molnár Erzsébet matematika–fizika 1988–1995  
Szefcsek Gábor szakoktató 1964–1969  
Szegő Dénes testnevelés 1968–1994  
Szenes Györgyné informatika 2006–2007  
Szénásiné Fehér Anita matematika 2009–  
Székely Imre magyar–angol 1969–1980  
Székely Gáborné informatika 2007–2012

 

Szuhánszky István műszaki tanár 2009–

 

Szűcs Ferenc szakoktató 2001–

 

Szőcs Anikó német 2006–  
Takács Ilona filozófia    
Tamás Gyula műszaki tanár 1970–1990  
Tankovics József magyar–történelem    
Tátrainé Németi Emese matematika 1985–1990  
Temesvári Zoltánné matematika 1977–1993  
Ther Mária magyar–történelem 1982–1991  
Tihanyi Károly magyar–latin 1946–1957  
Tóvizi Tibor műszaki rajz 1997–1998  
Tóth Andrásné (később
Balláné Vándor Zsuzsanna
)
műszaki tanár 1974–2012  
Tóth Árpád magyar–történelem 1957–1963  
Tóth Csaba fzika–matematika 1998–1999  
Tóth Géza rajz-kémia 1954–1957  
Tóth Endre műszaki tanár 2011–

 

Tóth Imre matematika–fizika 1982–1993  
Tóth Károly testnevelés 1985–  
Tóth Lajosné történelem–földrajz 1959–  
Tóth László mérnöktanár 2002– 2012– igazgatóhelyettes
Udvarhelyi Piroska matematika–fizika 1961–1970  
Újvári Pál mérnök tanár 1966–1974  
Urbán Jánosné matematika–fizika 1954–1968  
Vadász Gábor mérnök 2003–2005  
Vagyóczki Imre szakoktató 1999–2002  
Varga Béla szakoktató 1964–1968  
Vargha Ferenc dr. magyar–latin–angol–orosz 1941–1957  
Varga Péter magyar–történelem 1997–2000  
Varró Lajos műszaki tanár 1978–1986 1978–1986 igazgatóhelyettes
1986–2001 igazgató
Végh János magyar–francia 1937–1962  
Viszlai Ferencné német–történelem 1999–  
Vitéz Gáborné biológia–kémia 1956–1959  
Werner Reinhard német 1989–1991  
Zachár Emil dr. magyar–latin–történelem–kémia 1953–1958  
Zántó Edina dr. magyar–történelem 1998– 2010–2012 igazgatóhelyettes
2012– igazgató

Zsilka István

szakoktató, oktatástechnikus 1975–

 

Megjegyzés:

A táblázat azért ilyen hézagos, mivel 1949-1979-ig a tantárgyfelosztásokból csak néhány áll rendelkezésre. Emiatt előfordulhatnak hibás adatok, ezekért elnézést kérek.

Néhány híressé vált egykori tanár, tanítvány:

  • Ábrahám Kálmán (Budapest, 1931. június 27.-1994)

    MSZMP politikus, 1980-1985-ig parlamenti képviselő. Gépészmérnök, közgazdász. 1977-1984-ig építésügyi és városfejlesztési miniszter.

  • Bán Aladár (Várpalota, 1871. november 3.-Budapest, 1960. szeptember 26.)

    Költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Cisztercita szerzetesnek készült, majd kilépett a rendből és Budapesten bölcsészeti doktorátust szerzett. 1897-1901-ig temesvári, 1901-1934-ig budapesti gimnáziumi tanár, címzetes gimnáziumi igazgató. A Turán című folyóirat szerkesztője volt. Finn és észt költőktől nagy számú műfordítása jelent meg, ( pl. Kanteletar. A finn népköltészet gyöngyei. Bp. 1902, A finn nemzeti irodalom története Bp.1926) A Magyar Néprajzi Társaság főtitkára is volt.

  • Dávid Lajos (Kolozsvár, 1881. május 28.-1962. január 9.)

    Matematikus, egyetemi tanár. Tanulmányait Göttingenben, Kolozsváron és Párizsban végezte. 1910-ben a kolozsvári, 1916-ban a budapesti egyetem magántanára, 1919-tol a budapesti polgári iskolai tanárképző főiskola, 1925-től a debreceni tudományegyetem tanára. Főleg függvénytannal foglalkozott, továbbfejlesztette és általánosította a Gauss-féle aritmetikai-geometriai középarányos elméletét. Fő műve: A két Bólyai élete és munkássága, Bp. 1923.

  • Eisemann (Egresi) Mihály (Paripás-, 1898. június 19.- Budapest, 1966. február 15.)

    Zeneszerző, 1916-ban érettségizett. A Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa volt. Operettjei Európa-szerte sikert arattak. Legnépszerűbb művei: Egy csók és más semmi, Fekete Péter, Bástyasétány 77.

  • Glatz Ferenc (Csepel, 1941. április 2.-)

    Történész. 1959-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban, 1964-ben szerzett diplomát az ELTE-n. 1965-től a Századok című folyóirat szerkesztőbizottsági titkára, 1968-tól az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1988 óta igazgatója. 1979-től a História felelős szerkesztője. 1975-től az ELTE-n tanít, kandidátus (1975), a tudomány doktora (1989), 1990-től egyetemi tanár. 1989-90-ben művelődési miniszter volt. 1993-tól az MTA tagja, 1996 óta elnöke. Fő kutatási területe a magyar történettudomány, művelődés és politika XX. századi története, valamint módszertani kérdések.

  • Hegedűs István (1924 okt. 23-1956 okt. 24.)

    Testnevelő tanár volt a Fáyban. 1949-ben országos öttusa bajnokságot nyert. Róla mintázták az új húszforintos allegorikus alakját. Az 1956-os forradalom idején a harcok áldozata lett.

  • Kaló Flórián (Budapest, 1932. június 12.-)

    Színművész, színműíró. 1950-ben érettségizett, a Színház és Filmművészeti Főiskolán 1950-1954 között tanult. 1954-61-ig a szegedi Nemzeti Színház, 1961 óta a József Attila Színház tagja. 1953-tól filmekben is szerepel. Jászai Mari-díjas (1974), Érdemes Művész (1986). Főbb művei: Mi történhet- (1976), Pajzán históriák (1986), Gyilkosság a szeretetotthonban (1989, színmű).

  • Koczkás Gyula (1905-1983)

    A Fáy természettan - mennyiségtan tanára volt 1942-46-ig. Ezután egyetemi tanárként dolgozott . Fizikus volt, a radioaktív sugárzás orvosi alkalmazásában, a sugárterheléssel kapcsolatos dózisok meghatározására dolgozott ki új, úttörő módszereket. Bay Zoltán munkatársa volt.

  • Kopeczky Lajos (Budapest, 1935. július 26.-)

    Újságíró. 1954-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban. 1954-1959 között elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karát. A diploma megszerzése után 1969-ig építészmérnök, emellett a Magyar Televízió külső munkatársa. Zenekari oboajátékosként is fellépett. 1969-től az MTV-ben gazdaságpolitikai műsorok (Szaldó) és művészeti műsorok (Művészeti Magazin, Muzsikás Fiatalok) szerkesztő riportere. 1985-től a Sportosztály munkatársa volt 1995-ig.

  • Kroó Norbert (Budapest, 1934. szeptember 19.-)

    Fizikus, egyetemi tanár. 1952-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban. Szakterülete a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika. Akadémikus, 1998-99-ben az Oktatási minisztérium helyettes államtitkára, 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

  • Kuncz Aladár (Arad, 1885. dec. 31.-Budapest, 1931. jún. 24.)

    Író, újságíró. A kolozsvári piarista gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen tanult, magyar-latin-görög szakon. 1907-ben doktorált Toldy Ferencről szóló tanulmányával. A VI. kerületi gimnázium tanára, az oktatási reformért küzdő tanármozgalom tagja volt. 1914-ben a háború kitörésekor Franciaországban nyaralt, letartóztatták és a háború végéig internálták. Regénye, a Fekete kolostor, amelyet több nyelvre is lefordítottak, ezt az időszakot dolgozza fel. A Nyugat munkatársa, Ady, Babits és Kosztolányi és Babits barátja volt, részt vett a Jászi Oszkár vezette Országos Polgári Radikális Párt megalapításában. 1923-tól Kolozsváron az Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője, 1928-tól az Erdélyi Helikon szerkesztője volt, Bánffy Miklós főszerkesztő és Áprily Lajos mellett. Az erdélyi magyar, német és román együttélés, Erdély önálló kulturális szerepének, a transzilvanizmus gondolatának egyik kidolgozója. 1923-31-ig a Fáy András Gimnázium állományában volt, ez idő alatt végig szabadságon.

  • Makara B. Gábor (Budapest, 1939.01.21. -)

    A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották 2004-ben. Szakterülete a neuroendokrinológia. Főbb Díjai: Széchenyi-díj: 2011; Magyar Érdemrend középkeresztje: 2014. Közel háromszáz publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven.

  • Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4.- Budapest, 1950. május 16.)

    Történész. A kolozsvári egyetemen 1902-ben szerzett tanári diplomát. 1902-től a székelyudvarhelyi főreáliskola, 1905-től a dési gimnázium tanára. 1909-től magántanár a kolozsvári egyetemen, doktorátusát Erdély történetéből szerezte. Kutatási témája volt a Rákóczi-szabadságharc és az újkori magyar-lengyel kapcsolatok története is. 1912-1918-ig a VIII. kerületi gimnáziumban, és annak fiókintézetében, a Fáy jogelődjében tanított. 1918-23-ig a pozsonyi, 1929-1949-ig a budapesti egyetem tanára. 1931-1949-ig az MTA tagja, 1924-1929 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt.

  • Pálos Zsuzsa (Budapest, 1945-)

    Színésznő. 1965- jelmeztervező-gyakornokként a Vígszínházban dolgozott. 1969-ben a Színház-és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A József Attila Színház tagja volt. Vizsgaelőadása Balázsovits Lajos partnereként Szép Ernő Azra című költői játékának címszerepe. Sokszor szerepelt filmekben, TV- játékokban. (Pl.: Paradicsomi Játékok, Eltávozott nap, Én vagyok Jeromos, Poldini úr)

  • Pethó Sándor (Pásztori, 1885. március 1.- Balatonfüred, 1940. augusztus 25.)

    Újságíró, történész. 1909-1918-ig középiskolai tanár. 1912-1914 között az Élet című lap, 1920-tól a Magyarság munkatársa, 1934-1938-ig főszerkesztője. 1938-ban a Magyar Nemzet alapítója volt. Autóbaleset áldozata lett.

  • Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 20.-)

    Pszichológus, 1964-ben érettségizett. Pszichológusi (1969) és általános nyelvészeti (1973) diplomát szerzett az ELTE-n. 1969 óta az ELTE pszichológiai, majd általános pszichológiai tanszékén dolgozik, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár a JATE-n.

  • Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12.-)

    Esztéta, irodalomtörténész. A kolozsvári piarista gimnáziumban, majd 1945-49 között a Fáy András gimnáziumban tanult, ott is érettségizett. Az ELTE-n magyar-történelem szakos diplomát szerzett 1953-ban. 1953-tól a mosonmagyaróvári, 1955-től a szombathelyi mezőgazdasági technikumban, 1960-tól a felsőfokú tanítóképző főiskolán tanított. 1964-től a Népművelési Intézet, 1968-tól a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa volt. 1972 óta az ELTE esztétikai tanszékén, és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít. Az irodalomtudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. 1990-től az MTA tagja. Könyvei jelentek meg Lukács Györgyről, Szerb Antalról, foglalkozik esztétikai neveléssel és műfajelmélettel is.

  • Reményi Károly (Pestszenterzsébet, 1934. március 31. -)

    A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1998). Széchenyi-díjas (1997). Okl. gépész- és villamosmérnök, energetikus, ny. egyetemi tanár, Segner Hungaricus-díjas (1975). Kutatási területe az energetika és az égéselmélet. A Villamosenergia-ipari Kutatóintézet tudományos igazgató-helyettese 1970-1992-ig, 2004-ig kutató professzor. 1990-től egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Energetika Tanszékén. Energia Világkonferencia (World Energy Council) magyar nemzeti bizottságának elnöke.

  • Szilasi Vilmos (Budapest, 1889. január 19.- Locarno, 1966. november 1.)

    Filozófus. Latin-görög-matematika szakos középiskolai tanár volt 1918-ig. Az első világháború után emigrált Németországba. Edmund Husserl tanítványa volt, tőle vette át Freiburgban a Filozófiai Intézet vezetését. Hitler hatalomra kerülésekor Svájcba költözött, ahonnan 1947-ben tért vissza Freiburgba. Munkásságában a természettudományok és a filozófia egységét hangsúlyozta. Évtizedekig levelezett Babits Mihállyal, Déry Tibor nagybátyja volt.

  • Szurovy Géza (Szombathely, 1917. augusztus 25.- Budapest, 1999. szeptember12.)

    Geológus, olajkutatással foglalkozott. Részt vett a nagylengyeli és az algyői kőolajmező feltárásában. 1955-59-ig Kínában, 1961-69 között Bagdadban, majd 1972-75-ig Tripoliban dolgozott. 1980-tól címzetes egyetemi tanár volt. 1952 óta a műszaki tudományok kandidátusa. 230 cikke és 9 ismeretterjesztő könyve jelent meg. (A kőolaj regénye, 1993) Az 1983-as évkönyv egyik összeállítója volt.

  • Takács Marika (Budapest, 1939-1994)

    Újságíró, elóadóművész. 1957-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban. A Magyar Televíziónak a kísérleti adás kezdetétől bemondónője volt, az egyik legkedveltebb televíziós személyiséggé vált. Filmekben is szerepelt (pl. Zenthe Ferenc oldalán.) Az 1983-as jubileumi ünnepség egyik szereplője volt.

  • Tálasi István (Laskó, 1910. július 12.-Budapest, 1984. április 17. )

    Néprajzkutató, az ELTE egyetemi tanára. A kunszentmiklósi gimnázium elvégzése után Eötvös - Kollégistaként felvették a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1933-ban szerzett diplomát. Győrffy Istvánnál doktorált A kunsági pásztorkodás című munkájával. Turkológiával is foglalkozott. 1939-1942-ig magyar-német szakos tanárként dolgozott a Fáyban. Szakterülete a magyar népi állattartás, földművelés kutatása. 1976-tól az MTA tagja, 1951-1980-ig a tárgyi néprajz tanszékvezető tanára, 1957-1963-ig a Bölcsészkar dékánja volt.

  • Tokody László (Budapest, 1898-1964)

    1940-1943-ig a Fáy földrajz-természetrajz tanára. Szakterülete az ásványok és kristályok kutatása. 1941-től az MTA levelező tagja volt.

  • Vizi Elek Szilveszter (Budapest, 1936. december 31.-)

    Orvos, agykutató. 1955-61-ig a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1981-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgató-helyettese, majd főigazgatója. 1990-től az MTA tagja, 1996 óta alelnöke. A központi idegrendszer kutatásával foglalkozik.

Néhány egykori tanár, illetve diák visszaemlékezéséből:

Bucsy Károly:

1919-ben születtem, 1937-ben érettségiztem a Fáy András Gimnáziumban. A mi osztályunk még reálosztály volt, 1934-től hívták az iskolát egyszerűen gimnáziumnak. A Műegyetemen végeztem, mérnök tanári képesítést is szereztem. A repülés mindig is érdekelt. A világháborúban repülő főhadnagyként vettem részt. Szilágysomlyón és Hároson végeztem a tartalékos tisztképző iskolát, utána Kassán a repülőakadémiát. Először Újvidéken szolgáltam, itt olasz vadászgépen repültünk, aztán német Messerscmidt - gépeken- ezek nagyon jó gépek voltak. A háború kegyetlensége ellenére az ellenséges gépek pilótái között is működött egy sajátos becsületkódex: amikor lelőtték a gépemet, egy amerikai pilóta mellém repülve kézjelzésekkel figyelmeztetett, hogy ég a gép hátulja, ugorjak ki.
1945-46-ban amerikai hadifogságba kerültem Dél-Bajorországba. Minket, tiszteket viszonylag jó körülmények között, komfortos barakkokban helyeztek el.
A háború után nehéz volt elhelyezkednem - dolgoztam sofőrként, autóbuszvezetőként is. A hatvanas évektől évtizedekig a Fáyban szakmai tárgyakat, például gépjárművillamosságtant tanítottam. A mérnöktanári diplomát ugyanis csak későn szerezhettem meg. Így azon kevesek egyike vagyok, akik tanultak és dolgoztak is a Fáyban.
Egyébként, mint a természetet szerető ember, gombaszakértői vizsgát is tettem, a mai napig felismerem az erdőben található fajtákat.

Dlustus Béla:
1923-1931-ig voltam a Fáy András Reálgimnázium tanulója. 1928-ig még a barakképületben, illetve a Mester utca 65-ös bérházban tanultunk. Aktív részese voltam a Guszti bá', azaz Udvarhelyi Ágoston vezette cserkészcsapatnak. Részt vettünk az angliai világtalálkozón, a Jamboree-n is, ahol fúvósaink, akik között én is játszottam, nagy sikert arattak. Koczab Frigyes volt az osztályfőnökünk, akire mindvégig szeretettel gondoltunk vissza - ő több tanulmányt is írt az akkoriban megjelenő Értesítőkbe. 1931-ben érettségiztem, 1937-ben német-angol szakos középiskolai nyelvtanári, 1939-ben német-angol szakos gazdasági szaktanári, majd jóval később, 1953-ban orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szereztem. 1937-től 1979-es nyugdíjazásomig folyamatosan tanítottam, így legidősebb diákjaim már 60 éves érettségi találkozójukra készülnek 2001-ben. Velük mindmáig nagyon jó kapcsolatban vagyok. Tanítottam az Aranyosi Magánkereskedelmi iskolában (1937-1940), a Wesselényi utcai Kereskedelmi iskolában (1940-46), a Vas utcai Széchenyi Kereskedelmi iskolában (1946-51), a budapesti Bölcsészkaron egy évig, majd a Pedagógiai Főiskolán 1952-55-ig, ezután a Cukor utcai Gyakorló Gimnáziumban, majd 1959-65-ig a Fazekas Gyakorló Gimnáziumban. A Pénzügyi és Számviteli Főiskoláról tanszékvezető egyetemi tanárként mentem nyugdíjba 1978-ban. Még most is, 87 évesen is tanítok a Széchenyi Közgazdasági Szakközépiskolában, így utam naponta elvezet a Fáy mellett. Osztálytársaimmal legutóbb 1991-ben jöttünk össze - már csak öten voltunk. 1981-ben, az ötvenéves érettségi találkozón még 14-en jöttünk össze.

Fényi András:
1912-ben születtem. Magyar-latin szakos tanári diplomát szereztem, de sokáig újságíróként dolgoztam, és a tanítás mellett is publikáltam. Többek között a Pedagógusok Lapjában, a Vigília és az Élet című lapokban jelentek meg cikkeim, és kontrollszerkesztést is végeztem. Először 1942-1949 között dolgoztam a Fáy András Gimnáziumban, amely nagyon színvonalas középiskola volt. Az 1949-ben érettségizettek között volt például Poszler György, aki ugyan már rég professzor lett, de nekem csak Gyurka ma is.
A háború után az Évkönyveket is szerkesztettem. 1950-1957-ig a Madách Gimnázium igazgatója voltam. Ezután helyeztek vissza a Fáyba. Az akkori igazgató, Helényi Károly sok olyan tanárt alkalmazott, aki politikailag megbízhatatlannak számított - én is közéjük tartoztam. 1959-ben még ott voltam, amikor az országban elsőként a Fáyban megindult a politechnikai oktatás, amelyből a későbbi szakközépiskola kifejlődött. 1962-1975-ig Debrecenben voltam gimnáziumi vezetőtanár.

Jancsó Ferenc:
1957-ben, az egyetem elvégzése után kerültem a Fáy András Gimnáziumba, mint matematika-fizika szakos tanár. 1956 után voltunk, de én akkor már nem tapasztaltam ennek különösebb következményét. Ekkortól volt Helényi Ferenc az igazgató. 1972-ig tanítottam az iskolában, az utolsó években az esti tagozaton. Később dolgoztam 4 hónapig Bulgáriában, hosszabb ideig a minisztérium Számítástechnikai Főosztályán, 1977-1997-ig pedig a Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója voltam.
Amikor tanítani kezdtem, a Fáyban még sokan dolgoztak az idős, régi gimnáziumi tanárok közül- például ilyen volt Dr. Horváth Péter, Dr. Kaiser László, Hardy Zsigmond- kiválóan felkészült emberek. A fizika szertár jól felszerelt volt ebben az időben.
A szakközépiskolára való átállás nem volt zökkenőmentes: a tanárok nagy része attól tartott, hogy csökkenni fog az iskola színvonala, és különösen a humán tárgyak háttérbe szorulnak majd. A változást mindenesetre felülről rendelték el. Már 1959-től folyt a kísérleti szakoktatás, és 1967-ig egymás mellett élt a gimnázium és a születő szakközépiskola.
A szakközépiskola irányítása hol a fővároshoz, hol a kerülethez tartozott, sokáig nem tudták eldönteni, melyik a jobb megoldás. Az érkező műszaki tanárokat eleinte néhányan indokolatlanul le is nézték. Amennyire meg tudom ítélni, szakmájukhoz általában jól értettek, de a pedagógiában nem voltak járatosak - a beilleszkedéshez idő kellett.
Ezekben az években (és úgy tudom, később is) az iskolában kevesen voltak párttagok. A műszaki tanárok és szakoktatók közül viszonylag többen, mint a közismereti tárgyakat oktatóknál. Az egyik igazgatóhelyettes, Lugossy Jenőné férje a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese volt, így tőle sokan tartottak.

Nagy László Oszkár:
1920-ban születtem. 1929-ig Erdélyben éltünk, utána egy darabig Budapesten. Én a Fáy négy osztályát jártam végig csak, 1931-1935-ig, mert utána ismét elköltöztünk. Leérettségizni végül nem tudtam, de a volt osztálytársaimmal végig tartottam a kapcsolatot. Néhány éve én vagyok az osztálytalálkozók egyik szervezője.
Évfolyamtársam volt a másik Nagy László, aki Svájcba került, és a világ főcserkészévé is megválasztották - ez óriási megtiszteltetés.
Ami engem illet, 1941-1947-ig katona voltam. 1944 őszén a Dunántúlra települtünk, végül amerikai fogságba estem Passaunál. Ezt 1945 őszétől orosz hadifogság követte. Az volt a szerencsém, hogy nem Szibériába, hanem a Kaukázus vidékére kerültünk, ott nem volt túlságosan hideg.
1947-ben térhettem haza, ezután itthon kereskedő, illetve diszpécser voltam 1974-ig, majd egy tsz-nél anyagbeszerző főnök. 1994-ben hagytam abba a munkát.
A Fáyban 67-en kezdtük az osztályt, 46-an érettségiztek le. Éry Emil és Udvarhelyi Ágoston voltak (nemcsak nekem) a kedvenc tanáraim. Guszti bácsi temetésén rengetegen voltak - hiszen ő az Árpád Gimnáziumban is dolgozott a negyvenes évektől, és mindenütt szerették. Sinkovits Imre mondott a temetésen beszédet.
Éry Emilt - úgy tudom - az ötvenes években be is börtönözték politikai nézetei miatt.

Papp Ernő:
1912-ben születtem Szarvason. A pesti tudományegyetemen szereztem történelem - földrajz, majd magyar szakos diplomát. Kiváló professzoraim voltak: történelemből Szekfu Gyula, földrajzból Cholnoki Jenő, magyarból pedig Horváth János. 1936-ban kezdtem tanítani a győri tanítóképzőben.
A világháború végén Franciaországban voltam hadifogoly. A Fáy András Gimnáziumba 1957-ben kerültem, és 1992-ig tanítottam - esti tagozaton is. 1972 után már nyugdíjasként, külön szerződéssel.
Az ötvenes évek végén nagyon jó osztályokban taníthattam - szinte mindenki továbbtanult, tanítványaim közé tartozott az MTA mostani elnöke, Glatz Ferenc is. Külön reál és humán osztályok, illetve orosz tagozat is működött. Az 1962-ben érettségiző osztályomban például 43-ból 9 jeles vagy kitűnő eredmény született, 7 tanulót pedig elsőre felvettek az orvosi egyetemre.
A szakképzés 1959-től kezdve indult be, néhányan tiltakoztak ellene, a többség beletörődött. Mindenesetre az átalakulás miatt senkit sem küldtek el, viszont megépültek az iskolai műhelyek.
A tanítás feltételei közül a jó könyvtár sokáig hiányzott, és gyengék voltak a térképek is, a történelmi térképek kivételével. A központi fűtést nálunk csak a hatvanas években vezették be, addig kályhákkal kellett megoldani.
A Fáyba mindig a kispolgárság gyermekei jártak leginkább, sokan a környező településekről is. Volt olyan osztály, ahol a tanulók egyharmada a bejárók közül került ki.
Helényi és Magyar Sándor igazgatók nem voltak párttagok, helyetteseik azonban igen - valószínűleg nekik kellett a politikai megbízhatóságra is ügyelniük. 1958-ban egy kiállításon az egyik tanítványom a Szovjetunióval kapcsolatos gúnyos megjegyzést írt a vendégkönyvbe - emiatt az ország összes középiskolájából kitiltották, de évekkel később leérettségizhetett. Különösebb politikai propagandát csak Lugossy Jenőné fejtett ki, akinek férje a Központi Bizottság tagja volt.
Az iskolában a hatvanas- hetvenes években számos szakkör működött - például társadalomtudományi, fotós, evezős és bélyeggyűjtő is.

Poszler György:
1945-ben kerültem Budapestre. Kolozsvárott jártam a gimnázium első négy osztályát, így én a Fáynak csak 1945-49 között voltam tanulója. Kitűnő gimnázium volt akkor, családias légkörű intézmény. Az igazgatók - Várady Zoltán, Rédei Jenő - a diákokkal nem nagyon tartották a kapcsolatot. Annál inkább Udvarhelyi Ágoston, azaz Guszti bá', aki igazgatóhelyettes volt. Ő szinte minden diákot személyesen ismert. Kicsit bántott, hogy én sosem kaptam tőle "atyai pofont": mintha nem teljesen fogadott volna be, hiszen csak négy évig jártam az iskolába.
1945 után nagyon súlyosak voltak a károk: a könyvtár jelentős része odaveszett, a szertárak hiányosak lévén Dr. Horváth Péter kémia-biológia tanárunk például elmondta szóban, hogy mit kellene látnunk a kísérletek közben.
Nagy tanáregyéniségeket ismertem meg: Fényi András és Tihanyi Károly - magyar-latin szakos tanárok - adták meg a végső lökést, hogy a bölcsészkarra jelentkezzem. Végh János franciatanárként a kultúrát is igyekezett átadni - Flaubert-ről, Pascalról beszélt. Kunfalvi Rezső, aki a cserkészek parancsnokhelyettese is volt, matematikát és fizikát tanított: igazi úriemberként élt és tanított.
1945-49 között átmeneti éveket éltünk: egyre több lett az ideológia az iskolában - mi már a Rajk-per évében érettségiztünk. Ugyanakkor a tandíj megszüntetése lehetővé tette a szegény diákoknak is, hogy továbbtanuljanak.
Ezekben az években galerik jártak fel időnként az iskolába is: a folyosón is kitörtek verekedések. A Jeszenszky-féle és a Kolbert galeri voltak a leghírhedtebbek. Egyszer egy egyébként szelíd tanár óriási jobbegyenest mért az egyik "bandatagra": általános megdöbbenést és elismerést keltett vele.
A hitoktatás akkoriban még kötelező: túlnyomó többségben voltak a katolikusok, kevés zsidó tanuló maradt: én antiszemita hangulatot nem tapasztaltam.
1948-49-ben már állandósultak a gyűlések: például Mindszenty-ellenes beszédeket tartottak. Az új igazgatót, Rédei Jenőt a tanárok szerették, a diákok már jóval kevésbé. Mindenesetre a politikai változások az ő érkeztével kezdődtek az iskolában.

Tihanyi Károly:
1914-ben születtem Szegeden. Piarista gimnáziumba jártam, egy ideig Sík Sándor is tanított, a pesti egyetemen pedig Horváth János tanítványa voltam. Magyar-latin szakos diplomát szereztem. A világháborúban súlyosan megsebesültem a keleti fronton - meg kellett tanulnom bal kézzel írni. Szerencsém, hogy eredetileg balkezes voltam.
A hadifogságban több orosz kifejezést is örökre megtanulhattam: például "málenkij roboty", "davaj." 1946-ban, még Várady Zoltán igazgatósága alatt kerültem a Fáyba, ahol 1957-ig tanítottam. Hamarosan új igazgató jött: Rédei Jenő. Ő a tanárokkal - velem is - rendes volt. Ekkor kezdődött az ideológiai fordulat: a tanárok egy részét beléptették a Kommunista Pártba. Több akkori kollégám egyetemre ment tanítani: Pázmány Béla, Pásztor István a Műegyetemre mentek, Koczkás Gyula pedig az orvosira.
Egészen különleges volt Kepes Jenő matematikus kollégám esete: amikor megkérdeztem, hogy van, azt felelte: "Ahogy egy bolond lehet." - Elszégyelltem magam, ekkor tudtam meg, hogy zárt intézetből engedték ki. Mégis kiválóan tanította a matematikát - az ő esete is azt mutatja, hogy a zsenit az őrülttől néha csak egy hajszál választja el.
1957-ben a "szolgálat érdekében" áthelyeztek: nem mondták ugyan ki, de valószínűleg a forradalom alatti magatartásom, vagy néhány megjegyzésem váltotta ezt ki.
Ezután a Szent László Gimnáziumban dolgoztam, egészen 1997-ig, amíg egészségem engedte.
15 évig eközben a fegyházban is tanítottam. Itt kaptam a legnagyobb dicséretet, ami minden kitüntetésnél többet ér: egykori rab tanítványom azt mondta: " apánk helyett is apánk volt".
Az ötvenes években ugyan hívtak az egyetemre is, de mivel nem hagytak elég felkészülési időt, inkább nem mentem. Úgy intéztem, hogy az alkalmasságomat eldöntő beszélgetésen a politikával kapcsolatos kérdésre rossz választ adjak. Éppen egy egykori piarista diák ült velem szemben, különösen utáltam mindig a köpönyegforgatókat. Azt mondta: - "Tihanyi elvtárs! Hiszen ezt tudnia kell, ha természetesen gondolkodik!" - Azt válaszoltam nekik, hogy éppen azért nem tudom a választ, mert természetesen gondolkodom. Így maradtam középiskolai tanár. Nem bántam meg.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny helyezettei 1983-1999:


1983: Zsótér Ferenc (2.), Fenyvesi Tamás (6.)
1984: Siklósi László (9.)
1985: Kucsera Tibor (4.), Pap Tibor (9.)
1986: Nagy Lajos (11.)
1987: Mihalecz Károly (1.), Semsey Ákos (8.)
1988: Szabó István (3.), Fehér Nándor (7.)
1989: Szabados Gergely (3.), Kovács Zsolt (5.)
1990: Pataki Nándor (4.), Lévay Károly (5.), Vörös Róbert (10.)
1991: Kosik Béla (2.), Molnár Attila (7.)
1992: Tóth Gábor (2.), Agg Endre (5.)
1993: Naményi Dénes (1.), Bognár Gábor (6.)
1994: Hársfalvi Péter (9.)
1995: Makai Attila (1.), Ormos Attila (10.)
1996: Majosházi Péter (1.), Illés András (5.), Bihari Zoltán (8.)
1997: Csiszár Balázs (3.), Tóth Sándor (8.)
1998: Szüllo Szabolcs (4.), Kéméndi Róbert (6.), Szabados György (10.)
1999: Gaál Péter (5.), Sóki Roland (7.)

Néhány jelentősebb tanulmányi versenyeken elért siker a Fáy András Gimnázium diákjaitól:


1929: Bezsák Miklós történelemből 1. helyezett az országos tanulmányi versenyen
1929: Az országos gyorsíró versenyen a Fáy András Reálgimnázium csapata 1. helyezett
1953: Mercz László a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen 1. helyezett
1954: Kása István az Arany Dániel matematikai versenyen országos 1. hely.
1957: Papp Gyula az Eötvös Loránd tanulmányi versenyen fizikából 1. helyezett

AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATOS KRONOLÓGIÁJA:

  • 1908: A Tűzoltó utcai elemi iskola épületében megkezdi működését a Fáy jogelődje, a VIII. Kerületi Magyar Királyi Főgimnázium fiókiskolája
  • 1910: A Mester utca 65-ben bérel néhány termet az iskola
  • 1914-1918: Az első világháborúban a gimnázium legalább 70 diákja és számos tanár is harcol, 6 diák és 1 tanár életét veszti a fronton. A háború idején az iskola tanulói és tanárai 270 ezer korona hadikölcsönt jegyeznek.
  • 1916: Leérettségizik a Mester utcában tanuló első párhuzamos osztály.
  • 1917: Kinevezik az önálló IX. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium igazgatójává Fodor Gyula dr.-t, ő 1918-ban súlyos betegségben meghal.
  • 1918-1919: Az Őszirózsás Forradalom és a Tanácsköztársaság alatt igazgatóhelyettes, majd Direktórium irányítja az iskolát.
  • 1919: Korpás Ferenc lesz az igazgató (1924-es haláláig).
  • 1921: A gimnázium felveszi Fáy András nevét. Megkezdi működését a Lóczy Lajos Cserkészcsapat Hermann (Temesi) Győző irányítása alatt. (Későbbi parancsnoka Udvarhelyi Ágoston.)
  • 1924: A Fáy reálgimnáziummá alakul, új igazgatója 1936-ig Haszler Károly
  • 1928: Évekig tartó építkezés után átadják a Mester utca 60-62 alatti új iskolaépületet, ahol a tanítás azóta is tart. Megalakul a Fáy öregdiákjainak szövetsége.
  • 1929: A cserkészek nagy sikert aratnak az angliai világtalálkozón.
  • 1931: A Lóczy Lajos Cserkészcsapat új parancsnoka Udvarhelyi Ágoston.
  • 1934: A Fáy gimnáziummá alakul a Hóman-féle iskolareform következtében. A kifutó osztályok továbbra is reálgimnáziumként működnek.
  • 1936: Haszler Károly halála után Rózsa Kálmán az igazgató. Miután ő 1937-ben meghal, Róder Pál követi. Róder Pál elhunytával 1938-1941 között Sallay Géza a gimnázium vezetője.
  • 1940: Megalakul a takarékosságra nevelő Diákkaptár. A háborús felkészülés jegyében Síszakosztály alakul. Kötelezővé teszik a leventeképzést.
  • 1941: Sallay Géza halála után 1941-46-ig Várady Zoltán az igazgató.
  • 1943: A tanév kezdetén az iskolaépületet a hadsereg veszi igénybe. A tanítás a Zrínyi Gimnáziumban kezdődik.
  • 1944-1945: Rövidített tanévek, az oktatás a Zrínyi Gimnáziumban és a Lónyay modern óvóhelyén folyik, az ostrom alatt súlyos ember és anyagi veszteségek érik a Fáyt.
  • 1945-1949: A négyosztályos gimnáziumra való áttérés miatt a korábbi I-IV. gimnáziumi osztályok általános iskolaként működnek.
  • 1946: Rédei Jenő az új igazgató
  • 1948: A cserkészet helyett úttörőmozgalom szervezése. Megkezdődik az esti tagozaton is a tanítás.
  • 1949: Megszűnik a kötelező hitoktatás, politikai kampányok és nagygyűlések követik egymást a tanév közben. Az utolsó Értesítő megjelenése.
  • 1950: Egy évre Berend Miklós lesz az igazgató. Megalakul a Szülői Munkaközösség és a DISZ az iskolában. Radikálisan átdolgozzák a tanterveket. Kötelezővé válik az orosz nyelv oktatása
  • 1951-1956: Tóth Géza az igazgató. Koedukálttá válik az iskola.
  • 1956: A XX. kongresszus után tavasszal sietve átdolgozzák az érettségi követelményeket.
  • A forradalom alatt súlyos anyagi károk keletkeznek. A diákok és a tanárok többsége a felkelőkkel rokonszenvezik.
  • 1957: Januárban újraindul a tanítás. A diákok megmozdulásait elfojtják. A tanároknak ideológiai értekezleteken kell részt venniük.
  • Helényi Ferenc az új igazgató 1971-ig.
  • 1959: Megkezdődik a kísérleti politechnikai képzés. Megalakul az iskolai KISZ-szervezet.
  • 1963-1967: Párhuzamos gimnáziumi (a kifutó osztályokban) és szakközépiskolai oktatás.
  • 1967: A Fáy Ipari Szakközépiskolává alakul.
  • 1971: Helényi Ferenc halála után decembertől Radnai Antal az igazgató, 1974-ig. A párttitkárral és a szakszervezeti titkárral kialakuló konfliktusok miatt ekkor lemond.
  • 1973: Közlekedésgépészeti irányúvá válik az iskola, az addigi, az autós képzéssel párhuzamos szerszámkészítő képzés megszűnik. Ismét csak fiúk járnak a Fáyba.
  • 1974-76: Átmenetileg Kazy Dezső és Pátkai Györgyné igazgatóhelyettesek viszik az ügyeket. Komoly zavarok az iskola működésében.
  • 1976: Magyar Sándor lesz az igazgató 1986-os nyugdíjazásáig. Bevezetik a szaktermeket és a tanári kabinetrendszert.
  • 1980: Már csak kéthetenként tanítanak szombaton.
  • 1982: Az ötnapos munkahét kezdete.
  • 1983: Az iskola alapításának 75. évfordulóján nagyszabású ünnepségek a Fáyban és a Vigadóban. Jubileumi Évkönyvet adnak ki.
  • 1986: Varró Lajos lesz az igazgató, az addigi 2 helyett 3 igazgatóhelyettes (Bolla Éva, Pletser József, Szalai József.) Fáy András születésének 200. évfordulóján ünnepség a Corvin moziban.
  • 1989: Megkezdődik az érettségi utáni technikusképzés. Megszűnik a KISZ és a pártszervezet, valamint a kötelező orosz nyelvoktatás.
  • 1990: A nagyvállalatok helyett magánvállalkozókkal is szerződést köt az iskola. Orosz helyett német nyelvoktatás. Külföldi - elsősorban német - autógyárakkal veszik fel a kapcsolatot.
  • 1991: A szaktermi rendszer megszűnik, a tanári kabinetek maradnak
  • Befejeződik az oktatás az esti tagozaton.
  • 1992: Életbe lép a tanárokra is vonatkozó Közalkalmazotti Törvény
  • 1993: A demográfiai hullám tetőzik, több mint 700 tanulóval. Azóta fokozatosan csökken a diákok száma.
  • 1998: A Toyota T-TEP képzési program kezdete. A NAT miatt az ekkor beiskolázott évfolyam az érettségi után szerezhet csak szakmunkás bizonyítványt.
  • 1999: A Toyota program második lépcsője is beindul. A Világbank Humán Erőforrások Programjához a Fáy is csatlakozik.